A gyermekkori szorongás és depresszió felismerése és kezelése – a pszichés zavarok növekvő előfordulása, a korai beavatkozás jelentősége

Egy gyermekmentesülő, nyári bringatúra, egy családi filmes este, vagy épp egy váratlanul nehéz reggel az iskolakezdés előtt – mind-mind helyzetek a budapesti családok mindennapjaiban, ahol észrevétlenül megbújhatnak a gyermeki lélek mélyében rejlő szorongások és félelmek. A XXI. század jelentősen átrendezte a gyermekkor természetes védettségét, hiszen a globális események, társadalmi elvárások és digitális kapcsolatok világa egészen új kihívások elé állítja a mai budapesti gyerekeket és szüleiket. Egyre többen, egyre korábban élnek át megterhelő lelki állapotokat, miközben sokan szülőként sem tudjuk, honnan ismerjük fel a bajt, mit tehetünk érte – vagy egyáltalán: mi számít normálisnak?
A szorongás, depresszió és más pszichés zavarok gyermekkori felismerése és kezelése kulcsfontosságú. Ebben a blogbejegyzésben összegyűjtöttük a legfrissebb hazai és európai kutatási eredményeket, a felismerés jeleit, és rengeteg hasznos, gyakorlatias tanácsot szülőknek – kifejezetten budapesti családok mindennapos kihívásaira fókuszálva.

Drámai számok és új trendek – Miért kell ma komolyan venni a gyermekkori pszichés zavarokat?

Kép forrása: Pexels

A legfrissebb európai számok egyértelműen jelzik, hogy a gyermekkori és serdülőkori pszichés zavarok – köztük elsősorban a szorongás és depresszió – gyakorisága sok helyen „járványszerű” méreteket öltött. Az Európai Unió parlamenti jelentése szerint jelenleg közel 9 millió 10–19 éves európai serdülő él valamilyen mentális zavarral, és ezek több mint fele szorongás és depresszió miatt küzd nap mint nap.

Még riasztóbb, hogy a mentális zavarok 70%-ában a gyermek/serdülő nem kap időben megfelelő segítséget. Ennek sajnos már súlyos következményei vannak a mindennapokra: akár a biztonságosan kiteljesedő gyermekkortól, akár a sikeres iskolai előmeneteltől vagy barátokhoz fűződő kapcsolatainktól is megfoszthatja őket.

• Európában minden ötödik, Magyarországon minden negyedik tizenéves küzd valamilyen pszichés problémával.
• A mentális betegségből fakadó teher időben egyre korábbra tolódik: az esetek harmada már 14 éves kor előtt kezdődik.
• Magyarországon 2023-ban húsz éve nem látott számú gyerek került pszichiátriai ellátásba. Egyetlen, krízishelyzetekkel foglalkozó alapítványhoz egy év alatt majd 30 ezer gyermek fordult; 6 ezer szorongással, 4 ezer depresszióval, 2 ezer öngyilkossági gondolattal.
• Az öngyilkosság a második vezető halálok a 15–19 évesek között Nyugat-Európában, de a kelet-közép-európai régióban is súlyos aggodalomra ad okot.

Mindez azt üzeni: szülőként – bármennyire is szeretnénk biztonságos környezetet teremteni – nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermeki mentális egészség védelmét, felismerését és támogatását, akár megelőzően is.

Mi áll a gyermekkori szorongás és depresszió drasztikus növekedése mögött?

A témával foglalkozó kutatások szerint a gyermekkori pszichés zavarok számának látványos emelkedése mögött egymással összefonódó tényezők állnak.

• Járványok, háborúk, gazdasági és társadalmi bizonytalanság: A COVID-19, az ukrajnai háború és az infláció hatása fokozza a gyerekekben a jövővel kapcsolatos szorongást, tehetetlenségérzetet.
• Digitális világ és online zaklatás: Az iskolai bullying mellett egyre többször tapasztalható az online térben történő bántalmazás, kirekesztés, szégyenérzet.
• A szociális kapcsolatok gyengülése, magány: Sokan érzik úgy, hogy kevésbé lehetnek önmaguk, kevesebb minőségi időt töltenek együtt családtagjaikkal és barátaikkal.
• Családi problémák és társadalmi háttér: A szülői munkanélküliség, válás, függőségek, vagy akár a szülők mentális nehézségei jelentősen emelik a kockázatot.
• Elégtelen ellátórendszerek: A gyermekvédelmi, egészségügyi rendszerek szakemberhiánnyal és kapacitásgondokkal küzdenek.

„Évről évre több gyerek és család marad a pszichés problémákkal megfelelő ellátás nélkül… A gyerekek védelmét szolgáló rendszerek súlyos kapacitáshiánnyal küzdenek.”
Reményiné Csekeő Borbála, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

Tünetek, amelyekre figyelni kell – Így jelentkezik a szorongás és a depresszió gyermekkorban

A gyermekkori pszichés zavarok felismerése azért kihívás, mert a tünetek gyakran kevésbé „látványosak” vagy „tipikusak”, mint felnőttek esetében. Különösen fontos, hogy a szülők, tanárok, ismerősök el tudják különíteni a kamaszkori hangulatingadozásokat azoktól a tartós és a gyerek életét, teljesítményét, kapcsolatait átható pszichés nehézségektől, amelyek már kezelést igényelnek.

Szorongás – árulkodó jelek:

• Állandó, visszatérő aggódás, félelem (főleg teljesítménnyel, kortársakkal, iskolával kapcsolatban)
• Túlzott érzékenység a kritikára, dicséretre, elvárásokra
• Visszahúzódás, kapcsolatok elhanyagolása, társas helyzetek kerülése
• Ok nélküli hasi- és fejfájás, alvászavarok, gyomorpanaszok

Depresszió gyermekeknél:

• Tartós szomorúság, lehangoltság, motiválatlanság
• Érdeklődés elvesztése olyan dolgok iránt, amelyek korábban örömöt okoztak
• Állandó fáradtság, energiahiány
• Magatartásbeli változások – ingerlékenység, dühkitörések, visszahúzódás vagy éppen feltűnő provokáció
• Egyre gyakoribb önvádlások, önértékelési gondok, bűntudat
• Iskolai teljesítmény hirtelen romlása
• Önsértő magatartás, öngyilkossági gondolatok (sürgős szakellátást igényelnek!)

Ha mindez a gyermek viselkedésében hetekig fennáll, vagy mindennapi életét gátolja, tanácsos szakemberhez fordulni. Fontos tudni: a hirtelen, intenzív tünetek vagy öngyilkossági gondolatok azonnali beavatkozást igényelnek!

A korai felismerés életet menthet – Miért ennyire lényeges az időzítés?

A kutatások szerint a mentális zavarok többsége gyermekkorban/serdülőkorban kezdődik – sőt, minden harmadik esetben már 14 éves kor előtt.
A korán elkezdett kezelés vagy családi támogatás rögtön képes mérsékelni a tüneteket, csökkenteni az iskolai, társas, későbbi felnőttkori hátrányokat, és akár a komolyabb későbbi problémákat (szenvedélybetegség, önsértés, krónikus szorongás/depresszió) is megelőzheti.

„A mentális betegségek incidenciája 10–20 éves kor között lényegesen gyakoribb, mint az összes többi betegség együttvéve. Minden negyedik gyermeknek a felnövekedése során van olyan időszaka, amikor valamilyen pszichés problémával küzd.”
Nemzeti Mentális Egészségügyi Program

• A nem felismert (vagy félrekezelt) mentális betegség tartósan rontja az önértékelést, tanulmányi eredményeket, társas kapcsolatokat.
• Később magasabb a felnőttkori problémák, szenvedélybetegségek, munkanélküliség, egészségkárosodás esélye.
• Az egészség- és oktatási rendszer számára is kiemelt anyagi terhekkel jár (az EU-ban évente közel 50 milliárd euróra becsülve).

Az időben felfedezett, szakértői vezetéssel vagy szülői támogatással kezelt gyermeki pszichés zavarok döntően javíthatják az életminőséget, az iskolai boldogulást, a baráti-bizalmi kapcsolatokat!

Mit mondanak az új kutatások a gyermekkori szorongásról, depresszióról?

A modern kutatások nemcsak a problémák arányára, de mechanizmusaikra is fényt derítenek:

• A mentális egészség elvesztése (betegségmiatti életminőség-romlás, azaz DALY) a második leggyakoribb ok a 0–18 év között.
• Már a bölcsőde, óvoda előtt torzulhat a társas kogníció, ha nincs megfelelő érzelmi biztonság és támogatás.
• A COVID-járvány hatását az emberek 62%-a érzékelte közvetlenül mentális nehézségként 2023-ban.
• Ehhez járul a környezet: akinek nincsenek közeli barátai, vagy bántalmazó családban él, nagyobb eséllyel lesz szorongó, depressziós.

Mindez igazolja: a mentális problémák többsége nem „csak a serdülőkori vihar”, hanem súlyos, kezelés nélkül évtizedekig elhúzódó állapot lehet.

Kép forrása: Pexels

Szülőként: mit tehetünk – 6 gyakorlati lépés a hétköznapokban

1. Észrevettem valami furcsát – észreveszem!
   Kulcsfontosságú, hogy ne söpörjük szőnyeg alá a jeleket. Egy hirtelen érdeklődésvesztés, túlzott alvás, folyamatos hasfájás vagy egyszerűen „másféle” viselkedés legyen számunkra jelző: leülni beszélgetni, nyitottan figyelni, nem elintézni egy legyintéssel.
2. Adok időt, teret az érzéseknekNe csak a „mit ettél, mit csináltál ma” keretre szorítkozzunk. Szánjunk időt az érzésekről való beszélgetésre (például vacsora közben mindenki elmondhatja, mi volt a napjában rossz és jó), tegyük világossá: minden érzés megengedett! Soha ne bagatellizáljuk (“Ugyan már, kis butaság, kinövöd!” – ez mélyíti az elszigeteltséget).
3. Biztonságos, kiszámítható családi „bázis”Legyen napirend, kiszámíthatóság, közös étkezések, heti közös játék, beszélgetés, közös mozi vagy séta a Margitszigeten. Ezek a stabil, szeretetteli rutinok adják meg azt az érzelmi védőpajzsot, amely segítheti a nehezebb időszakok átvészelését.
4. Nem szégyen, ha segítség kell – szakemberhez fordulni időben!Ha hetek óta tartanak vagy fokozódnak a tünetek, első körben kérhetünk tanácsot gyermekorvostól, iskolapszichológustól, vagy közvetlenül gyermekpszichológiai rendelőben is lehet jelentkezni. A szakértő segít megérteni, mi állhat a háttérben, hogyan lehet kilábalni ebből az állapotból.
   Létfontosságú: a szorongás és a depresszió NEM a „rossz nevelés” eredménye, hanem összetett, örökletes és környezeti tényezők által okozott probléma!
5. Ne hibáztassuk sem a gyermeket, sem magunkatBűntudatkeltés, fenyegetőzés, „lehetnél hálásabb” típusú reakció esetén a gyermek magába zárhatja érzéseit. Fogadjuk el, hogy a lelki problémák ugyanúgy léteznek, mint egy torokfájás vagy lázas betegség – és szakemberi támogatás mellett nagyon jól gyógyíthatók!
6. Legyen tudatos a digitális jelenlétAz online világ (TikTok, Insta, chatcsoportok) extra nyomást jelenthet. Ellenőrizzük rendszeresen, hogy milyen kapcsolatokat alakít ki a gyermek a neten, beszélgessünk az online élményekről is, de ne szigorú tiltással, inkább közös szabályalkotással!

Az egyik legnagyobb szülői felelősségünk, hogy ne maradjunk egyedül ezekkel a kérdésekkel. A segítségkérés nem a kudarc jele, hanem bátor, felelős döntés – akár magunk, akár gyermekünk számára.

Gyakori helyzetek, amelyeket nem szabad elbagatellizálni – példák a mindennapokból

• Kata három hete reggelente hasfájásra panaszkodik, és nem akar iskolába menni.
  Az iskolai szorongás vagy társas félelem tipikus jele, nem szabad rákényszeríteni az iskolába járásra „erőből”, inkább beszélgetni, feltárni a mögöttes okokat, és – ha tartós – szakemberrel egyeztetni.
• Bálint sportolni járt, most semmi sem érdekli, órákig ül a szobában, ingerlékeny, gyakran sír, tanulni sincs kedve.
  A depresszió „elbújt” tünetei gyakran energiahiányt, közönyösséget okoznak – a szülői támogatás mellett már néhány alkalmas pszichológusi beszélgetéssel is javulhat az állapota.
• Liza telefonján egyre több csúfolódó üzenet, „vicces” TikTok-videó terjed a szülei tudta nélkül.
  Az online megszégyenítés nagyon komoly önértékelési zavarokat okozhat, sürgős közös digitális szabályalkotásra, illetve szükség esetén iskolapszichológusi segítségre lehet szükség.

Szakértői üzenetek – amit a kutatás és a gyakorlat is megerősít

„A gyerekek mentális egészségét támogató rendszerek fejlesztése, a korai felismerés és ellátás biztosítása a legfontosabb prevenciós lépés mind egyéni, mind társadalmi szinten.”
Reményiné Csekeő Borbála, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

„A gyermekek, serdülők egyre inkább társadalmi nyomás alatt élnek, a globális fenyegetések (járvány, klímavészhelyzet, háború) szorongást, a kapcsolatok gyengülése és a zaklatás további pszichés terheket okoz.”

Európai Parlament egészségügyi tanulmánya

A leghatékonyabb segítség: minél előbb jelentkezünk, amikor a problémát észleljük! Függetlenül attól, hogy a gyermekünk nagyvárosi elit iskolába jár, két kerület közötti autózásban hallgatja a rádiót, vagy családi mozin estézünk – a pszichés támogatás, az érzések meghallgatása mindenki számára elérhető, és egy-egy pozitív szülői vagy szakemberi mondat maradandó védelmet adhat.

Összegzés – Az odafigyelés és a támogatás a legjobb prevenció

A gyermekkori szorongás és depresszió egyre gyakoribb és súlyosabb jelenség: érinti a fővárosi, vidéki, tehetős vagy épp nehezebb helyzetű családokat is.
Szülőként legfontosabb teendőnk, hogy észrevegyük a változást, beszélgessünk róla, merjünk szakemberhez fordulni – ebben a hozzáállásban nincs szégyen, csak felelősség és szeretet.

• Ne bagatellizáljuk a szokatlan, tartós lehangoltságot – akár hétköznapi stressznek tűnik, akár digitális zaklatásról van szó!
• Az érzelmi biztonság, nyitottság otthon minden másnál jobban védi gyermekünk lelki egészségét.
• Mindig lehet, sőt kell segítséget kérni: az időben indított lelki támogatás, terápia évtizedekre javíthatja a gyermek életminőségét.
• Közösségi szinten, iskolában és városban: örüljünk minden prevenciós programnak, iskolapszichológusnak, és támogassuk egymást szülőként!

A gyermekek mentális egészségéről való gondoskodás nem csak az adott család, hanem egy egész város, egy egész nemzedék jövőjét is formálja. Budapest utcáin, iskoláiban, otthonaiban – mindannyiunk közös felelőssége, hogy időben felfedezzük, ha baj van, és legyen erőnk segítséget kérni.

Ha együttgondolkodásra, segítségre vagy támogatásra van szüksége, forduljon a szakembereinkhez bátran, akár online – itt meg tudja nézni mikor van szabad időpontjuk: https://kidlife.hu/idopontfoglalas/

Közzétéve: 2025. május 4.

ADHD-s gyermekek kezelése: Mikor szükséges gyógyszeres terápia, és mikor elegendő a gyógypedagógiai fejlesztés? Mit várjanak a szülők?

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) mára a gyermekpszichológia leggyakoribb kihívásává vált világszerte, így Budapesten és Magyarországon is sok család érintetté válik. Hogyan válasszunk útmutatót ebben a helyzetben? Mikor elég a pedagógiai vagy pszichológiai fejlesztés, és mikor válik szükségessé gyógyszer? Milyen út vezethet kiegyensúlyozottabb, örömtelibb hétköznapokhoz? E cikkben a legfrissebb kutatásokra, nemzetközi szakmai útmutatókra, gyakorlati tapasztalatokra és szakértői véleményekre alapozva adunk átfogó, remélhetőleg bátorító választ.

ADHD: Tények, tünetek, kockázatok

Az ADHD-t világszerte a gyermekek 5-7%-ánál diagnosztizálják, s hazánkban is egyre ismertebb. Fiúknál 2-3-szor gyakoribb, de a lányok problémáit sokszor később vagy másképp veszik észre. A diagnózis felállítása árnyalt folyamat: magába foglalja a gyermek viselkedésének, tanulmányi teljesítményének, szociális kapcsolatrendszerének és önértékelésének vizsgálatát.

• Fő tünetcsoportok: tartós figyelemzavar, hiperaktivitás, impulzivitás.
• A gyermek nehezen összpontosít, könnyen elterelődik a figyelme, folyton mozog, „fészkelődik”, vagy hirtelen, meggondolatlan döntéseket hoz.
• Gyakori eset, hogy a tanulási nehézségek, önértékelési zavarok, magatartási kilengések, ill. kudarcélmények másodlagosan rögzülnek.
• Mindehhez társulhatnak később pszichés problémák (pl. szorongás, lehangoltság, visszahúzódás vagy agresszió).

Fontos megjegyezni: az ADHD nem „rossz nevelés” vagy „akaratosság”, hanem az idegrendszer eltérő működése miatt kialakuló fejlődési sajátosság!

Kép forrása: Pexels

Mikor elegendő a gyógypedagógiai fejlesztés? – A szelíd út előnyei

Szerencsére manapság egyre több innovatív, személyre szabott módszer áll rendelkezésre az ADHD kezelésében. Jó hír a szülőknek: enyhébb vagy mérsékelt tüneteknél sokszor a gyógypedagógiai, pszichoszociális fejlesztés elégséges lehet, sőt, szakmai irányelvek szerint ez a kiindulópont!

• Viselkedésterápia: A gyermek és családja tanulható, strukturált viselkedéses mintákat, szabályokat sajátít el. Eszközt ad a szülő és a pedagógus kezébe is.
• Kognitív fejlesztés: Figyelem, kitartás, tervezés, önkontroll játékos gyakorlása egyéni vagy csoportos terápiában.
• Szülői tréning, családi konzultáció: A helyes otthoni nevelői reakciók, támogató stratégiák tanulása (pl. dicséret, visszajelzés, rutinok kialakítása, konfliktuskezelés).
• Egyéni fejlesztés: Speciális tanulási támogatás, memória, szervezési vagy társas készségek célzott fejlesztése.

„A komplex ADHD-specifikus támogatás egyik legfontosabb eleme az individualizált felmérés és tervezés, valamint a viselkedésterápia és a szülői támogatás összehangolt alkalmazása.”
Pongrácz Kornélia, gyógypedagógus

Mikor elegendő mindez? Ha a gyermek mindennapi életminősége lelkileg, tanulásban és társas kapcsolatokban javul, és nincsenek súlyos zavaró problémák. A folyamat azonban időigényes, a változás nem egyik napról a másikra történik. A leghatékonyabb, ha a stratégia személyre szabott, és rendszeresen újragondolt, az aktuális szükségletekhez igazított.

Példa a gyakorlatból:

Az első osztályos Marcell figyelme nehezen tartható, gyakran zavarja meg az órát, kis barátaival is vannak feszültségek. A család heti rendszerességgel részt vesz gyógypedagógiai fejlesztésen, a pedagógus segítségével otthon vizuális napirendet vezetnek be, valamint a szülők megtanulják a dicséret és pozitív visszajelzés jelentőségét. Négy hónap elteltével javul Marcell óraközi viselkedése és a házi feladat is kevesebb vitával jár.

Mikor szükséges gyógyszeres terápia? – A mérlegelés és felelősség kérdései

Ha a tünetek súlyosabbak, vagy a személyre szabott pszichoszociális/gyógypedagógiai intervenciók ellenére is fennáll a működésbe gátló zavar – például a gyermek önértékelése folyamatosan sérül, tanulási kudarcok érik, kapcsolati vagy magatartási problémái veszélyeztetik az életminőséget –, szóba kerülhet a gyógyszeres kezelés is.

• Leggyakoribb indikáció: súlyos tanulási zavar, akár iskolai kirekesztés fenyegetése, társas elszigetelődés vagy komoly családi konfliktusok.
• 6 év alatt csak szakorvosi mérlegeléssel, extrém esetekben ajánlott gyógyszer.
• Nagyobb gyermekeknél, ifjaknál: a gyógyszeres kezelés (stimulánsok: metilfenidát, atomoxetin, guanfacin) hatékonyságát tudományos kutatások igazolják, de fontos a rendszeres, szigorú orvosi ellenőrzés.
• Mindig komplex, többfaktoros kezelés részeként javasolt, önmagában ritka, hogy megoldaná a teljes problémakört.

„A modern ADHD-kezelés elve a multimodális terápia: a gyógypedagógiai, pszichológiai, szociális és gyógyszeres elemek összehangolt alkalmazása. A gyógyszer mintegy ‘katalizátor’, amely segíti a fejlesztések eredményességét, de sosem helyettesíti azokat.”
Dr. Csiky Miklós, gyermekpszichiáter

A gyógyszerek javíthatják a figyelmet, csökkenthetik a hiperaktivitást és impulzivitást, de önmagukban sem csodaszerek! A mellékhatásokat (pl. étvágycsökkenés, alvásprobléma) orvos folyamatosan monitorozza, és csak szoros családi-szakmai együttműködésben javasolható készítmény.

Példa a gyakorlatból:

Enikő 11 évesen már évek óta jár fejlesztésre, viszont a baráti és tanulási kapcsolatai romlottak, gyakran vitatható magatartás miatt hívják be a szüleit az iskolába. A multimodális kezelés részeként a fejlesztések mellett orvosa kis adagú, rendszeresen kontrollált gyógyszeres terápiát indít. Fél év múlva a tanulmányi teljesítmény és a szociális beilleszkedés egyaránt javulni kezd.

Kép forrása: Pexels

Elérhető fejlesztési és terápiás módszerek

Pszichoszociális és gyógypedagógiai eszköztár

• Viselkedésterápia – csoportosan vagy egyénileg; szabályalkotás, következetes visszacsatolás
• Kognitív viselkedésterápia (CBT) – gondolkodási minták, belső kontroll fejlesztése
• Szülőtréning, családterápia – otthoni és iskolai helyzetekre konkrét gyakorlati tippek
• Egyéni fejlesztés, tanulástechnikai tréningek
• Neurofeedback tréning – kutatások alapján hatékonysága a gyógyszerrel összevethető, mellékhatások nélkül
• Iskolai támogatás – differenciált feladatadás, személyre szabott tanulási útvonal

2023-as kutatások (Arns et al., Doidge) kiemelik:

• A neurofeedback-terápia „hatásos és specifikus” ADHD-ban, mellékhatások nélkül. Bár hosszabb, de tartósabb hatást eredményezhet a gyógyszernél.

Gyógyszeres terápia: mikor és hogyan?

• Metilfenidát-származékok (Ritalin, Concerta), atomoxetin (Strattera), guanfacin – kizárólag szakorvosi elbírálás, kontroll alatt!
• Első választásként csak súlyos esetben, vagy ha a személyre szabott fejlesztés önmagában nem elegendő
• Hatása: a figyelem fokozása, a hiperaktivitás és impulzivitás csökkentése, de a tanulási vagy szociális készségek fejlesztése továbbra is nélkülözhetetlen!

A gyógyszer nem helyettesíti az egyéni vagy csoportos fejlesztő, támogató terápiát!

Mit várjanak a szülők? – Reális elvárások és tanácsok

1. Korai felismerés, tudatosság

Amin a legtöbb tapasztalt szakember egyetért: az első lépés a tünetek felismerése és a szakember (gyermekpszichológus, -pszichiáter, gyógypedagógus) bevonása. Minél előbb kezdődik a támogatás, annál kedvezőbb lehet a kimenetel – a késlekedés kudarchoz, önbizalomvesztéshez vezethet.

2. Nincs mindenki számára működő „csodamódszer”

Az ADHD-s gyerekek mind mások! Vannak visszahúzódóbb, lassabb, csendesebb és vannak viharosabbak, impulzívabbak, figyelemzavarral küzdők is. Sokszor idő, mire megtalálják a valóban hatékony kombinációt (fejlesztés, szülői tréning, gyógyszer vagy ezek együttese).

3. A szülők együttműködése, támogatása árnyalatokat hoz

A mindennapokban nélkülözhetetlen a szülők aktív jelenléte és támogatása. Tréningeken, csoportokon, családi tanácsadáson olyan technikákat sajátítanak el, melyek megtanítanak a nehéz helyzeteket kezelni, a konfliktusokat konstruktívan megoldani és a gyermek pozitív tulajdonságait erősíteni.

4. Iskolai környezet: nem mindegy, milyen közegben fejlődnek

Az ADHD-s gyermekek sikerességében kulcsfontosságú a támogató, világos szabályokat nyújtó, el- és befogadó iskolai közeg. Rugalmas, differenciált tanulásszervezéssel, elfogadó hozzáállással, személyre szabott elvárásokkal sokat tehet az iskola, a pedagógusok – akár fejlesztő szakember bevonásával.

• Egyéni tanulási utak kialakítása, világos napirend, vizuális emlékeztetők
• Pozitív visszacsatolás, dicséret az apró sikerekért (nem csak a hibákért vagy kudarcokért jár visszajelzés!)
• Következetes, de rugalmas szabályok, világos határok

5. Mit NE várjon a szülő?

• A változás hosszú folyamat – „gyógyulás” nincs egyik napról a másikra.
• A gyógyszerek nem tesznek tökéletes, minden helyzetben mintagyermeket a gyermekből!
• Az ADHD nem szülői nevelési hiba vagy akaratgyengeség eredménye.
• A legfontosabb a gyermek önelfogadása, valódi erősségeinek megélése.

„Az ADHD-s gyermekek számos értékes, egyedi tulajdonsággal rendelkeznek. A cél nem a ’tünetmentesség’, hanem hogy megtanulják erősségeiket kibontakoztatni és önmagukat elfogadni.”

Gyakorlati tanácsok: Mit tehet a budapesti szülő a mindennapokban?

• Legyen türelemmel: a strukturált napirend, ismétlődés biztonságot jelent az ADHD-s gyermek számára.
• Alakítsanak ki jól látható, vizuális emlékeztetőket – naptárak, cetlik, jelzések, napirend-rajzok.
• Dicsérje, erősítse a gyermeket minden apró lépésért („Ma 5 percig önállóan csináltad a leckét!”). Ha sokat hall csak a hibáiról, elveszítheti önbizalmát.
• A büntetést, szidást váltson fel következetes (de világos!), megbeszélt visszacsatolással.
• Keressen fel szülői tréningeket, közösségi támogató csoportokat, ahol az élménymegosztás és tapasztalatcsere is segíthet lelkileg.
• Ne féljen szakemberhez fordulni! Gyógypedagógus, pszichológus, gyermekpszichiáter együttműködése a legbiztosabb alap.

Inspiráló budapesti tapasztalat:

Az egyik kerületi iskolában a szülők kezdeményezésére szociális és tanulás-módszertani tréningeket szerveznek kifejezetten ADHD-s gyermekek és szüleik számára. Az érintettek beszámolói szerint már néhány hónap után könnyebben kezelhetővé váltak az otthoni konfliktusok, az iskolai nehézségek pedig enyhültek.

Friss kutatások: Mit mutatnak a legújabb eredmények?

• 2022-2023-as összehasonlító vizsgálatok kiemelik: a viselkedésterápia és szülői tréning elsődleges választás enyhébb és fiatalabb életkorú gyermekeknél.
• 6 év fölött, súlyos tüneteknél indokolt lehet a gyógyszeres kezelés, ám csak komplex (multimodális) programban eredményes hosszabb távon.
• Neurofeedback-terápia helye egyre biztosabb: mellékhatásmentes, bizonyítottan hatásos alternatíva, bár elterjedése még limitált.
• A kombinált programok (gyógyszer + viselkedésterápia) tartósabb javulást adnak, mint a módszerek önmagukban!

Összegzés – Útravaló gondolatok a budapesti szülőknek

Az ADHD nem csupán diagnózis, hanem egyediség is – a nehézségek mellett számos különleges készséget, kreativitást hordozhat. Iskolai nehézségek, magatartási problémák, önértékelési gondok mind kezelhetők tudatos, személyre szabott támogatással. A gyógypedagógiai és pszichoszociális fejlesztés sok esetben elég lehet: érdemes ezt első körben választani, és csak súlyosabb, kiterjedt problémák esetén mérlegelni a szakértőkkel a gyógyszeres megoldást. A legfontosabb, hogy a szülő és szakember együttműködjön, a gyermek fejlődését közös úton kísérjék.

Végül: ne feledjék – minden gyermek máshonnan indul, minden siker személyes történet. Tartós változás, valódi önbizalom csak kitartás, türelem és közös munka során építhető.

„Az ADHD-s gyerekek nem jobbak vagy rosszabbak. Másképp működik az agyuk, és az ő útjuk egy kicsit kanyargósabb, de csodálatos eredmények születhetnek, ha elég időt, energiát és elfogadást kapnak.”
– egy budapesti gyermekpszichológus véleménye

Ha együttgondolkodásra, segítségre vagy támogatásra van szüksége, forduljon a szakembereinkhez bátran, akár online – itt meg tudja nézni mikor van szabad időpontjuk: https://kidlife.hu/idopontfoglalas/

Közzétéve: 2025. május 4.

Az ADHD, vagyis az attention deficit hyperactivity disorder, egy olyan neurológiai rendellenesség, amely befolyásolja az egyén figyelmét, impulzivitását és hiperaktivitását. Bár általában az iskoláskorban diagnosztizálják, a szülőknek már az óvodáskorban is észre kell venniük a jeleket, hogy segítsenek a gyermekeiknek kezelni ezt az állapotot.

Mi az ADHD?

Az ADHD-t az agyban zajló kémiai folyamatok zavara okozza, ami az egyén figyelmének, impulzivitásának és hiperaktivitásának problémáit okozza. A diagnózis felállításához az egyénnek hosszabb ideig fennálló tünetekkel kell rendelkeznie, amelyek jelentős nehézséget okoznak a mindennapi életben.

Az óvodás korú ADHD felismerése

Az óvodásoknál az ADHD korai felismerése rendkívül fontos. A szülőknek figyelniük kell a gyermekeikre, és észre kell venniük, ha azok bizonyos tüneteket mutatnak, mint például az állandó mozgásigényt, az impulzivitást és az érdektelenséget azokkal a tevékenységekkel szemben, amelyek hosszabb figyelmet igényelnek.
Az óvodában azonban a gyermekek nagyon sokféle viselkedést mutathatnak, amelyek nem feltétlenül jelentenek ADHD-t. Ezért fontos, hogy a szülők és az óvodapedagógusok együttműködjenek a gyermek figyelmi és viselkedési mintáinak megfigyelésében, és ha aggódnak a gyermek viselkedése miatt, konzultáljanak egy gyermekpszichológussal vagy orvossal.

Mi a teendő, ha gyanítjuk, hogy a gyermekünknek ADHD-ja van?

Ha gyanítjuk, hogy a gyermekünknek ADHD-ja van, akkor fontos, hogy szakértővel konzultáljunk, aki segít a diagnózis felállításában, és ajánlásokat ad a megfelelő kezelésre. Az ADHD kezelése általában magában foglalja a gyógyszeres terápiát, a viselkedésterápiát és a szül és pszichológiai támogatást is. Fontos, hogy a szülők és a gyermekorvos közösen működjenek együtt a legmegfelelőbb kezelés megtalálásában, ami segíthet a gyermekeknek kezelni a tüneteiket és jobban boldogulni az életben.
Az óvodás korú ADHD felismerésének fontosságát a szakirodalom is alátámasztja. A Pediatrics című orvosi szaklapban megjelent egy tanulmány, amely szerint a korai diagnózis és kezelés jelentősen javíthatja a gyermek életminőségét és csökkentheti a későbbi problémákat.

Az ADHD-val érintett óvodás korú gyerekeknek a gyógypedagógusok rendkívül fontos segítséget nyújthatnak az életkori sajátosságokra és a tünetekre szabott fejlesztő programok kidolgozásában és azok megvalósításában – számos módszert és technikát használnak, hogy segítsenek a gyermekeknek az érzelmi szabályozásban, a figyelemben és a viselkedésben, hogy hatékonyan megtanulják az életben szükséges készségeket és magatartásformákat.
A gyógypedagógusok az adott gyermek egyéni szükségleteit figyelembe véve dolgoznak, és általában együttműködnek más szakemberekkel, például pszichológusokkal, terapeutákkal, gyermekorvosokkal, hogy a lehető legteljesebb támogatást és kezelést nyújtsák.

Mi lesz az otthoni békével?

Valóban, a szülőknek is fontos segítségre van szükségük az otthoni életben. A gyógypedagógusok az érintett szülőknek is adhatnak tanácsot és javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként tudják hatékonyan kezelni a gyermekek tüneteit az otthoni környezetben: a hatékony kommunikáció, az otthoni szabályok betartása és az érzelmi szabályozás területén nyújtanak elsősorban segítséget.
A szakemberek javasolhatnak tevékenységeket és játékokat, amelyek segíthetnek az érzelmi szabályozásban és a figyelem koncentrációjában. Emellett javasolhatnak strukturált napi rutinokat és tevékenységeket, amelyek segíthetnek a gyermekeknek a szabályok és az elvárások betartásában.

A gyógypedagógusok emellett a szülőknek is adhatnak tanácsot arra vonatkozóan, hogy miként lehet hatékonyan együttműködni az óvodával és az iskolával, hogy a lehető legteljesebb támogatást nyújtsák a gyermeknek.
Az ADHD korai felismerése és megfelelő kezelése kulcsfontosságú a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából. Az óvodás korban a szülőknek figyelniük kell a gyermekeik viselkedésére, és ha aggódnak valamilyen tünet miatt, konzultálniuk kell a gyermekorvossal vagy a gyermekpszichológussal. A korai diagnózis és kezelés segíthet a gyermeknek jobban boldogulni az életben és csökkentheti a későbbi problémákat. A gyógypedagógusok fontos szerepet játszanak az ADHD-val érintett óvodás korú gyermekek fejlesztésében, támogatásában és a szülők segítésében. A gyógypedagógusok által nyújtott személyre szabott terápiás programok és tanulási stratégiák, valamint a szülőknek adott tanácsok és javaslatok hozzájárulhatnak a gyermekek sikeres integrációjához az óvodában és az iskolában, valamint a társadalomba.

Ha együttgondolkodásra, segítségre vagy támogatásra van szüksége, forduljon a szakembereinkhez bátran, akár online – itt meg tudja nézni mikor van szabad időpontjuk: https://kidlife.hu/idopontfoglalas/