Ha gyermeke nehezen ír, bizonytalanul mozog vagy nehezen viseli a zajt, érthető, ha a csecsemőkori reflexek és autizmus kapcsolatában is keresi a magyarázatot. Ezekből a nehézségekből azonban nem lehet arra következtetni, hogy fennmaradt csecsemőkori reflex áll a háttérben. A reflexvizsgálat a szakirodalomban elsősorban csecsemő- és kisgyermekkori neurológiai vizsgálóeszköz, például az agyi bénulás korai felismerésében (Zafeiriou, 2004). Az autizmust nem magyarázza meg, és nem jelöli ki a szükséges támogatást (NICE CG128, 2011).
Mit jelentenek a csecsemőkori reflexek?
A csecsemőkori, más néven primitív reflexek meghatározott ingerekre jelentkező automatikus válaszok. Az idegrendszer érésével ezek kiválthatósága és a mozgásszabályozásban betöltött szerepe változik; értékelésük mindig az életkor és a teljes neurológiai kép alapján történik (Zafeiriou, 2004).
Ilyen például a keresőreflex vagy a fogóreflex. A reflexek vizsgálata az idegrendszer működéséről adhat információt, de egy eltérő válasz jelentését nem lehet a többi vizsgálati eredménytől elszakítva megállapítani.
A reflexintegráció kifejezés gyakran szerepel fejlesztéseket bemutató szövegekben. Érdemes különválasztani a reflexek életkorral változó működését az ezen a néven kínált programoktól: a fejlődési jelenség leírása önmagában nem igazolja egy program hatásosságát.
Megmagyarázhatják a reflexek a gyermekem autizmusát?
Az autizmust nem lehet egy fennmaradt csecsemőkori reflexből megállapítani vagy megmagyarázni. Az autizmus felismerése a fejlődési előzmények, a társas kommunikáció és a viselkedés sajátosságainak együttes értékelésén alapul, nem egyetlen vizsgálati jelen (NICE CG128, 2011).
A címben felvetett közvetlen kapcsolatot ezért óvatosan kell kezelni. A reflexekből nem lehet megbízhatóan megjósolni, hogyan boldogul majd egy autista fiatal az iskolában, a kapcsolataiban vagy az önálló életben. A NICE diagnosztikai irányelve sem a reflexvizsgálatra építi az autizmus felismerését.
Ha gyermeke vizsgálatán reflexeltérést említenek, kérdezze meg, mit jelent az adott lelet a teljes vizsgálat alapján. Azt is érdemes tisztázni, hogy összefüggésbe hozható-e valamelyik konkrét mindennapi nehézségével, és szükséges-e további orvosi értékelés.
Mi állhat az ügyetlenség vagy a túlterhelődés mögött?
A mozgási, figyelmi és érzékelési nehézségeknek többféle magyarázata lehet. Az autista fiatal támogatásakor a testi panaszokat, az alvást, a kommunikációs akadályokat és a környezeti terhelést is mérlegelni kell, nem csak egy feltételezett reflexeltérést (NICE CG170, 2013).
Autista gyermekeknél és fiataloknál gyakoribbak a mozgáskoordinációs nehézségek is; ezek felmérésében gyermekorvos, gyógytornász vagy ergoterapeuta segíthet.
Az írás például egyszerre igényelhet finommozgást, tartós figyelmet és megfelelő ülőhelyzetet. Ha gyermeke írás közben elfárad, a megfigyelésből még nem derül ki, melyik tényező okozza a nehézséget. A fájdalomról vagy kimerültségről szóló beszámolóját érdemes komolyan venni.
Hasonlóképpen, a zajos ebédlő kerülése nem bizonyítja a Moro-reflex fennmaradását. Hasznosabb azt feltérképezni, mi zavarja gyermekét az adott helyzetben, és mitől válik számára elviselhetőbbé.
Illusztratív, kitalált példa: Egy autista kamasz otthon szívesen rajzol, az iskolában viszont félbehagyja az írásos feladatokat. A szülő és a pedagógus megfigyeli, hogy a nehézség főként a zajos, gyors tempójú órákon jelenik meg. Ez nem bizonyít reflexeltérést; inkább olyan körülményeket mutat meg, amelyeket a további felmérés és az iskolai egyeztetés során érdemes figyelembe venni.
Mikor érdemes orvosi vizsgálatot kérnie?
Ha gyermeke mozgási nehézsége tartósan akadályozza a mindennapokat, fájdalommal jár vagy romlik, kérjen gyermekorvosi vizsgálatot. A vizsgálat alapján dönthető el, szükséges-e gyermekneurológiai vagy más szakellátás; a reflexek értékelése a teljes neurológiai vizsgálat része lehet (Zafeiriou, 2004).
Ha gyermeke elveszít korábban meglévő készségeket, vagy új neurológiai tünete jelentkezik, ne próbálja ezt otthoni reflexgyakorlatokkal megoldani. Ilyenkor orvosi értékelésre van szükség.
A konzultáció előtt jegyezze fel, milyen helyzetben jelentkezik a nehézség, mióta tapasztalja, és mit mond róla gyermeke. A konkrét megfigyelés, például hogy írás közben fáj a keze, több támpontot adhat, mint az általános ügyetlenség megnevezése.
Érdemes reflexintegrációs programot keresnie?
Egy reflexintegrációs programtól nem várható, hogy megszüntesse az autizmust, vagy általánosan rendezze a tanulási, társas és érzékelési nehézségeket. A reflexintegráció nem szerepel a NICE autizmus-támogatási irányelvében ajánlott beavatkozások között; az irányelv az egyéni szükségletekre és a környezetre épülő támogatást helyezi előtérbe (NICE CG170, 2013).
Egy program megítélésénél kérdezzen rá, milyen konkrét nehézségre irányul, milyen ellenőrizhető bizonyíték támasztja alá, és hogyan értékelik az eredményét. Önmagában egy reflexpontszám változása nem mondja meg, hogy gyermeke könnyebben boldogul-e a hétköznapokban. Ha gyermeke már jár ilyen foglalkozásra, ugyanezek a kérdések segíthetnek eldönteni, mit vár tőle, és miből látják majd a változást.
A mozgás öröme és egy célzott készség gyakorlása ettől külön kérdés. Gyermeke érdeklődését és terhelhetőségét figyelembe véve keressen olyan tevékenységet, amelyben szívesen vesz részt, de ne kapcsoljon hozzá az autizmusra vonatkozó gyógyulási ígéretet.
Mit tehet addig otthon és az iskolával együtt?
Induljon ki abból, ami gyermekének most nehéz, és vonja be őt a megoldás keresésébe. Az egyéni szükségletekhez igazított környezet és a család, illetve az iskola együttműködése a NICE támogatási ajánlásainak része (NICE CG170, 2013).
Kérdezze meg, melyik helyzet a legfárasztóbb számára. Ha könnyebb írásban vagy képekkel jeleznie, biztosítson erre lehetőséget. Egy használható mintamondat: Mi volt ma a legnehezebb, és mitől lett volna könnyebb?
- Írási nehézség esetén egyeztessen az iskolával a feladatok teljesítésének lehetséges módjairól.
- Zajos helyzeteknél keressenek elérhető, nyugodtabb helyet, ahová gyermeke szükség esetén visszavonulhat.
- A változásokat lehetőség szerint előre jelezze, a gyermekének érthető formában.
Az alkalmazkodás célja nem az, hogy gyermeke mindenáron eltűrje a megterhelő helyzeteket. Olyan feltételeket érdemes keresni, amelyek mellett részt tud venni a számára lényeges tevékenységekben.
Milyen kérdések merülhetnek még fel Önben?
A reflexekkel kapcsolatos magyarázatok könnyen bizonytalanságot kelthetnek. A következő válaszok segítenek különválasztani a megfigyelést, a diagnózist és a támogatás célját.
Az ügyetlenség azt jelenti, hogy fennmaradt egy csecsemőkori reflex?
Nem. Az ügyetlenség önmagában nem azonosít reflexeltérést; ha akadályozza gyermeke mindennapjait, kérjen gyermekorvosi értékelést.
Megállapítható az autizmus reflexvizsgálattal?
Nem. Az autizmus megállapításához fejlődéstörténeti és viselkedéses értékelés szükséges, amelyet egy reflexvizsgálat nem helyettesít (NICE CG128, 2011).
A zajérzékenységből lehet következtetni a Moro-reflexre?
Önmagában a zajérzékenységből nem lehet ilyen következtetést levonni. Figyelje meg, mely helyzetek terhelik gyermekét, és beszélje át ezeket a felmérést végző szakemberrel.
Megszüntetheti az autizmust egy reflexintegrációs program?
Ilyen ígéretet nem támasztanak alá a bemutatott irányelvek. A támogatás célját gyermeke tényleges szükségleteihez és mindennapi nehézségeihez érdemes kötni (NICE CG170, 2013).
Mit vigyen magával a konzultációra?
Vigye el a korábbi leleteket, a pedagógus konkrét megfigyeléseit és saját feljegyzéseit. Gyermeke véleményét is mondja el, vagy tegye lehetővé, hogy a számára megfelelő módon ő maga számoljon be a nehézségeiről.
Mi legyen a következő lépés?
Válasszon ki egy visszatérő helyzetet, amely most megnehezíti gyermeke napját. Jegyezze fel a körülményeket és gyermeke tapasztalatát, majd ezekkel a konkrét megfigyelésekkel keresse fel a gyermekorvost vagy a megfelelő szakembert.
Ha szeretne szakemberrel átbeszélni a helyzetet, itt foglalhat időpontot: kidlife.hu/idopontfoglalas.
Hol olvashat az állítások forrásairól?
- Zafeiriou, D. I. (2004): Primitive reflexes and postural reactions in the neurodevelopmental examination. Pediatric Neurology, 31(1), 1-8.
- National Institute for Health and Care Excellence (2011): Autism spectrum disorder in under 19s: recognition, referral and diagnosis. CG128.
- National Institute for Health and Care Excellence (2013): Autism spectrum disorder in under 19s: support and management. CG170.
